Vértes Luca vagyok, 1995 óta dolgozom kutyakozmetikusként, majd 2017 óta a kozmetikázással párhuzamosan terápiás kutya felvezetőként is tevékenykedek. 2019-ben megszerezem a habilitációs kutyakiképző képesítést.
Sokszor olvashatjuk különböző fórumokon, “minél jobban ismerem a kutyákat, annál jobban utálom az embereket”. Én 13 éves korom óta élek a kutyák bűvkörében, azóta szeretem, tanulom, csodálom őket, és éppen az ellenkezőjét jelenthetem ki! Ha megismered a kutyát, aki 18000 éve az ember életének része, részt vett az evolúciónkban, egyre közelebb kerülsz önmagadhoz, toleranciát tanulsz, megtanulsz érzékenyen, odafigyeléssel gondolni a körülötted élőkre.
A kutya óriási örömforrás…emellett rengeteg lemondást igényel, rengeteg borsot tör az orrunk alá, sok-sok fejtörést okoz némaságával, és megtanít arra, hogy szeretteink azon igényeit is ki kell elégítsük, melyeket nem ordítanak az arcunkba, nem nyújtanak be írásos kérvényt miattuk. A kutya nem kér, hogy biztosíts számára megfelelő életteret, nem kér, hogy vidd el orvoshoz, ha beteg, nem kér, hogy életkorának, szükségleteinek megfelelő élelmet biztosíts számára, és még sorolhatnám… Sajnos sokan vissza is élnek ezzel a némasággal. De ha nem adjuk meg neki mindezt, nem törődünk egyéniségük, fajtájuk, fajuk által diktált igényeikkel, akkor minek tartjuk őket egyáltalán?
Ezért tehát akármennyire is megváltozott az életünk, így, hogy már nem egy-két, hanem öt-hat kutyával élünk együtt, maximális odaadással, a kutyák szükségleteinek teljes figyelembevételével kutyázom. És mint tenyésztő hiszem, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy a leendő gazdák szemlélete is jó irányba alakuljon, egy érzékeny, tudatos, felelősségteljes kutyás generáció nőjön fel, alakuljon ki. Leendő gazdijaink -és más tacskók tulajdonosai is- minden segítséget megkapnak, hogy ők is és kutyáik is boldogan élhessenek együtt. A hosszú évek tapasztalatát, sok-sok tanulás eredményét igyekszem átadni nekik.
Kutyáink nem “tenyészállat” életet élnek. Családtagok. Mind az öten, hatan, vagy ahányan éppen vannak. Nem kennelben, a családtól szeparálva élnek, hanem a nappalinkban, a konyhánkban, a kertünkben. De mivel ilyen módon mégsem lehet akármennyi kutyának minden szükségletét kielégíteni, vannak olyan Idesüss kenneltagok is, akik más családoknál élnek, hozzánk csak bulizni, vagy éppen kiskutyát nevelni járnak “haza”. Így boldogok, így élnek teljes, kiegyensúlyozott életet, és így rajzolódik ki igazi személyiségük. Ha egy kutya odafigyelést kap, egyénisége ezer árnyalata bontakozik ki, mellyel nap mint nap mosolyt csal a gazdája arcára, nap mint nap tartogat újabb és újabb felfedezni valót. Ezért érdemes kutyát tartani.
Ma már, húsznál több alommal a hátam mögött (2007-ben született az első Idesüss alom) látom, hogy a befektetett energia meghozza gyümölcsét. Rengeteg kedves embert ismerhettem meg, akik a nálunk született kiskutyák méltó, boldog tulajdonosai. És ugyanezzel a lelkesedéssel várom a következő Idesüss generációkhoz csatlakozó kétlábúakkal való megismerkedést, együttműködést!
Az Idesüss kennelről és tacskókról a honlapomon, valamint Facebook oldalamon olvashatsz bővebben.