Sokszor halljuk, olvassuk, hogy azért kell törzskönyves kutyát vásárolni, mert a tenyésztő a törzskönyves kutyára egészségügyi garanciát vállal. Ez azonban önmagában igen félrevezető, hiszen az egészség, mint állapot teljeskörűen nem garantálható. Észszerű azt feltételezni, hogy a tenyésztők csak egészséges kutyákat tenyészthetnek, tehát náluk soha nem fog genetikai hibával rendelkező kölyökkutya születni? Garantálni a tenyésztő csak olyan betegségektől való mentességet tud, melyekre genetikai szűrés létezik.
Nyilvánvalóan az a helyes, ha a tenyésztő az eladás előtt minden kiskutyát teljeskörűen megvizsgáltat állatorvosával, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kiskutya parazitamentes, szívhangja megfelelő, füle és szeme tiszta, van-e köldöksérve vagy a kanok esetében rejtett heréje. A felelős tenyésztők mindent megtesznek annak érdekében, hogy kölyökkutyáik a lehető legegészségesebbek legyenek, de azt, hogy sose kell majd állatorvoshoz vinni a kutyát az oltásokon kívül, nem ígérhetik. Semmilyen módon sem lehetünk biztosak abban, hogy bármely kutyának – akár fajtatiszta, akár keverék – soha nem lesz egészségügyi problémája. A fajtatiszta kutyák előnye, hogy ismertek az adott fajtában előforduló gyakori betegségek, de mivel egyes betegségek igen ritkák egy adott fajtában, másoknak pedig nincs DNS-tesztje vagy egyszerű, könnyen kiszámítható öröklődésmenete, olykor mégis balul sülhetnek el a dolgok.
A tenyésztő teljes mértékben tisztában van a felelősségével, és a lehetőségeivel az általa tenyésztett fajtát érintő betegségek kockázatairól és lehetséges következményeiről. Elvégzi a tenyészállatokon a szükséges egészségügyi és genetikai szűréseket a negatív kimenetel esélyének minimalizálása érdekében. Persze, nem kell átesni a ló túloldalára sem: én magam találkoztam már olyan érdeklődővel is, aki minden létező genetikai betegség szűrését számon kérte. Ez teljességgel logikátlan, hiszen olyan szűrések elvégzésének, melyek nem terhelik az adott fajtát, nincsen értelme.
Ha egy tenyésztő nem csak azért hoz létre almokat, hogy a született kiskutyák minden egyedét értékesítse, (adott esetben a kapcsolattartást sem vállalva a leendő gazdikkal az adás-vétel lezajlása után), hanem “magának tenyészt”, tehát tart meg kiskutyát, mely nála, vagy esetleg ismerősnél, családtagnál családi kutya életet fog majd élni, nyilvánvalóan saját érdekében is igyekszik a lehető legkisebb rizikót vállalni a tenyészállatok egészségügyi vonatkozású megválogatása terén is.
Mit tehet a vásárló?
Amit vásárlóként tenni tudunk, az az, hogy körültekintően tájékozódunk a fajtáról, annak esetleges jellemző betegségeiről. Ha módunkban áll meglátogatni egy tenyésztőt, érdeklődjünk a kennelben élő idős állatok felől is, ne csak a kölykökre legyünk kíváncsiak. Ha ott rohangál – vagy heverészik – a kicsik dédanyja, dédapja, ne vonakodjunk rákérdezni az ő egészségi állapotukra sem. Egy őszinte tenyésztő nem titkolózik ezügyben.
Akkor miért van szükség a törzskönyvre és miért vásároljunk tenyésztőtől?
Nézzük a törzskönyvvel nem rendelkező kutyák egészségügyi vonatkozásait. Az a tenyésztő, és szaporító, aki sok esetben törzskönyv nélkül ad el kutyát, nagy valószínűséggel nem végez genetikai szűréseket, és a “fogyóeszköznek” számító tenyészállatok egészségi állapota sem nyom semmit a latba, amikor tovább tenyésztésük szóba kerül. Itt nem várhatjuk el a legcsekélyebb garanciát sem, hiszen a kiskutyák eladása után többnyire meg is szakad a kapcsolat az eladó és a vevő között.
Mi a helyzet a keverék kutyákkal?
Ami pedig a keverék kutyák jobb egészségügyi állapotát illeti – mely legenda masszívan él a köztudatban – nem nevezhető megalapozottnak. Sokszor a menhelyekre bekerült keverék kutyák az egy utcában, tanyán élő keverék kutyapopuláció beltenyésztett állományából kerülnek ki, ami pedig egyenes út a genetikai készlet beszűküléséhez, és az ezzel járó különféle betegségek megjelenéséhez. Ehhez társul még a kora kölyökkorban nélkülözhetetlen jó minőségű táplálék, és egyéb ellátás hiánya, melynek sokszor csak évek múltán jelentkeznek a következményi. Ha ellátogatunk egy állatorvosi rendelőbe, és körbe nézünk a nem oltásra váró kutyák között, láthatjuk, hogy szép számmal akad köztük keverék.
Tehát önmagában a törzskönyv annyira garantálja egy kutya egészségét, amennyire az anyakönyvi kivonat egy emberét, mégis, ha felelős tenyésztőtől vásárolunk kiskutyát, -akinek alap tartozéka lesz a törzskönyv – jelentősen növeltük az egészségre való esélyt. Egy tenyésztő – hacsak nem rendelkezik a jövőbelátás képességével – nem fog tudni teljeskörű egészségügyi garanciát adni a kutya élete végéig, már csak azért sem, mert az eladás utáni tartási körülmények komolyan befolyásolják azt.
A legtöbb újdonsült gazda nem feltétlenül hozzáértő emberekkel találkozik, akik félrevezető tanácsokat adhatnak probléma esetén. Ebből kifolyólag fontos, hogy a kezdő tulajdonosok tájékoztassák a tenyésztőt, ha valami rosszul alakult. Mert egy jó tenyésztő segítséget nyújt, ha az általa tenyésztett kutya gazdájának problémái vannak az eb egészségével, étrendjével, nevelésével, vagy gondozásának bármely más vonatkozásával kapcsolatban, s ha szükséges, akár a legmegfelelőbb orvos megtalálásában is.
