A tacskó eredeti funkcióját tekintve vadászkutya, mégpedig nem is akármilyen! Sokoldalú, hiszen föld alatt (kotorék munka) és föld felett (vércsapa, vaddisznóhajtás, vízi munka) is kiválóan ellátja feladatát, szenvedélyes, fáradhatatlan, megbízható.

A hivatásos vadász mellett dolgozó tacskók általában specializálódnak valamelyik célterület irányába, azaz például a profi utánkereső kutyákkal nem kotorékoznak, vagy vesznek részt vaddisznó hajtásban, és fordítva. Ennek ellenére egy adott kutya alkalmas lehet az összes feladat ellátásra, hiszen a munkaképesség a génjeiben rögzült, a céltudatos, szelektáló tenyésztésnek köszönhetően. A jó tacskó bátor, de nem vakmerő. Önálló, de nem öntörvényű.
Vegyük sorra a különböző munkaterületeket:
Kotorékozás
Kotoréknak nevezzük azt a föld alatti járatrendszert, melyet bizonyos ragadozó állatfajok -róka, borz, aranysakál- ásnak maguknak búvóhelyül. Ezen állatfajok dúvadnak minősülnek, mivel csúcsragadozóként erősen megtizedelik mind a vadon élő, mind pedig a gazdasági szárnyasállományt. Állományukat a vadgazdálkodó szervezetek kötelesek bizonyos keretek között tartani, úgynevezett dúvad gyérítő programokkal. A dúvad gyérítés egyik formája a kotorékozás kutyával. Ilyenkor a remélhetőleg lakott kotorékba leengedik a tacskót, aki ideális esetben csaholva, de közelharcba nem keveredve “kitolja” a rókát a kotorékból, ahol azt a vadász terítékre hozza.
Vaddisznó hajtás
A vaddisznóhajtás egy olyan vadászati mód, mely során egy adott területen több hajtó, kutyával vagy anélkül felhajtja a vadat, majd a kutyák segítségével megállítják, egyhelyben tartják azt, míg a vadász terítékre tudja hozni. Ezen alkalmak nem veszélytelenek, sajnos gyakori a sérülés, eltűnés, ezért sokszor olyan kutyákat használnak, akik úgymond “értéktelenek”, sajnálatos módon fogyóeszköznek tekintik őket. Azonban egy jó disznós kutya nem arról ismerszik fel, hogy őrülten hajtja a vadat ki a világból! Képzettnek kell lennie, mert közömbösnek kell maradnia minden más vad irányában a vaddisznón kívül, kötődnie kell a vezetőjéhez, és engedelmeskedi neki, hogy behívható legyen, bátornak kell lennie, de nem vakmerőnek, hogy bár közel kerüljön a vaddisznóhoz, mégse tegye ki magát sérülés veszélyének.

Utánkeresés
Az utánkeresés az a munka, amikor a tacskó sebzett vadat keres meg, ezzel lehetővé téve azt, hogy az esetleg elhibázott lövés után távozó vad ne menjen veszendőbe. Hiszen ezek az állatok óriási értéket képviselnek mind a vadásztársaságok, mind pedig a vadgazdálkodók számára. Utánkeresesre elsősorban vérebeket alkalmaznak, mondván nagyobb méretük, hosszabb lábaik alkalmasabbá teszik őket a hosszú távú, nehéz terepen való keresésre, azonban aki tacskóval dolgozik ezen a területen, tudja, hogy egy jó tacskónak meg se kottyan az akár több kilométeres hegyen-völgyön át tartó munka, hiszen hajtja őt az óriási szíve, szenvedélye a keresés iránt.

A munkavizsga szabályzat innen letölthető.